életem

Na hát egy ideje a szingli életet élem, barátommal csak 2 hónapig jártunk:)

Azóta megismerkedtem egy csajjal, akivel nagyon egy hullámon mozgunk:D Már csak ki kell kupálni animék és yaoi terén:D Voltunk MondoCon-on is:D Megbeszéltük Erikával, h. legközelebb kimondottan keresni fogjuk a free hugs táblával szaladgáló emberkéket:D Hát a con: veszett jó volt, szaladoztunk össze-vissza:D Rengeteg fénykép lett:D Illetve 9 mangával is gazdagabb lettem:) Már alig várom a következőt:D Úgy tervezzük a lányokkal, h. 2 napra megyünk most már:D

Ez volt az eddigi jó, ami történt:D Most pedig a rossz /lehet senkit nem érdekel, de fontos kiírnom magamból/:

Na szal múlthónapban késett a menzeszem 2 hetet /1 éve rendszeres, ezért furcsálltam a dolgot/. Elmentem a háziorvoshoz, aki laborba meg ultrahangra küldött. Laborba kiderült, h. magas a bilirubinszintem, mint tesómnak, ezen nem is nagyon lepődtem meg. A mostani hónap első hetében a jobb oldalam iszonyatosan fáj, megmozdulni alig bírtam. Utána már csak esténként fájt, de nem volt vészes, egészen múlthét szombatig, amikor már sírtam, annyira fájt:( Hétfőn is szenvedtem egy sort a suliban, mert hát szerdára kaptam időpontot az ultrahangra. Vasárnap szóltam anyumnak, és a legrosszabb esélynek vettünk, h. valszeg ciszta van a jobb petefészkemben. Felkészültem lelkileg, h. az van, és tényleg. Még a teremben is elpoénkodtam az orvossal, kint meg sírtam anyummalT.T Tegnap vittem a leleteket a háziorvosomnak, és azt akarja, h. hormonális úton kezeljenek, hátha felszívódik /családunkban alig van olyan nő, akinek nincs cisztája, több ősöm (dédnagymama, üknagymama) ebbe halt bele/. A poén, h. előtte 2 perccel azt mondta, h. nőtt, és nem sokkal azelőtt mondtam, amit nekem mondtak, h. ha nő, akk valszeg ki kell műteni...Szal jövhét úgyis szünet, úgyhogy nőgyógyászt keresünk, aki lehetőség szerint műt is. Én személy szerint szeretném, h. megműtsenek, mert egy kifejlett petefészek 2 cm. Lévén, h. az enyém még nincs kifejlődve, értelemszerűen kisebb...Ebbe a 2 cm-nél kisebb petefészekbe kell beleképzelni egy több, mint 5,5 cm-s cisztát...Mikor megláttam az uh-s képen, folyt a könnyem rendesen...ökölnyi fekete folt körül alig látható hártyaszerű fehér vonal...Öröm az ürömben: már nem hirtelen tör rám a fájdalom erősen, hanem folyamatos, de legalább gyenge fájdalom:/ 

És ami még kiborított: az exem még mindig nem fogja, h. nagyon nem érdekel, és soha többé nem fogok vele járni /több, mint fél éve szakítottam vele.../:S

Na megint hosszabb idő telt el az utolsó bejegyzés óta.

A con-ra a szövegkönyvet megírtuk, megvan a színpadi kép is, már csak próbálni kell, de azt nagyon:) A héten egyedül vagyok itthon, mert apámék a Holt-Tiszán vannak tesómékkal, és csak hétfőn este jönnek haza:) A Dramacon 2. és 3. részét is meg tudom szerezni, mert itthon már nem kapható:( De nekem mégis sikerül:D Meg ugyebár ismerkedek, mert azért most már tényleg kéne egy barát:P Szal ennyi nagy vonalakban:)Boldogság a négyzeten:D

A tegnapról egy kicsit:

Barátnőmmel mentünk ki, de csak nem néztük meg a tüzijátékot:/ Inkább uncsitesójához mentünk, akik a Tisza-part közelében lakna. Annyira imádom az uncsitesóját:) Olyan igazi hozzábújnivaló alvósmaci~^^~ Hazafele, meg végül is egész nap megbámultak engem, bnőmre is néztek néhányan. Pedig csak a szemem volt kihúzva, és azért elég sportosra sikeredett a ruhám is, bnőm meg nőiesen öltözött...még most sem értem, mért engem lestek akk meg...:/ Na nem ez a lényeg, hanem: vettünk nagy nyalókákat, és hazafele azt nyalogattuk, persze így még többen megbámultak minket. De ami nagyon tetszett: 3 kb. 14-15 éves srác leszólított minket, h. honnan vettük a nyalókákat:D De maga a helyzet aranyos volt:) Viszont utána 4 srác is leszólított minket, de leginkább engem kérdeztek. Mondjuk volt egy fekete inges, az normális volt, nem is nézett ki rosszul, meg volt egy szemcsis, aki nem szólt semmit, az meg bnőmnek volt szimpi, viszont a másik kettőt, akik folyton beszéltek, azokat 1x-2x megütöttem volna. És az egyik benyögte nekem, h. ne vegyem sértésnek, de olyan erotikusan nyalom a nyalókát.O.o

Na mind1, ennyit a 20.-áról. Egyik régi haverom hétfőn jön át dvd-zni végre:D Egyedül vhogy nem merek horrort lesni, de imádom azokat:P Az is jó volt, megyünk át bnőmékhez, mikor jöttünk haza, és az a régi barátom megjegyezte, h. milyen jól nézek ki, erre bnőmből kitör /de csak poénból, tehát semmi komoly/, h. ő nem is néz ki jól? De haláli volt az egész:D Aztán jöttünk hozzánk filmezni, aztán vissza hozzájuk...kész volt:D Kb. hajnali 4.30 fele feküdtünk le aludni. 

És ami most a nagyon nagy fav: BIG BANG

http://www.youtube.com/watch?v=rc-cHSzK5-U  /ebbe a legjobb a tánc/

Jajj, majdnem el is felejtettem:

Az októberi con-on fellépünk bnőmékkel, mi vagyunk a SzolAR /Szolnoki Anime Rajongók/. Még nem írtuk meg teljesen a szövegkönyvet, de már az elején jókat derültünk, hogy ilyet találtak ki Ziziék:D Én személy szerint Magyarországnak fogok öltözni a Hetalia-ból.

Illetve van egy Vancouver-i  kis cp-s csapat, akik veszett jó cp-ket csinálnak~^^~ Egyszerűen imádom őket:D

Na itt az ideje, hogy megint írjak ide...

Megint a szinglik sorát erősítem.

Tesóm végre lediplomázott, dolgozik és VÉGRE már nem lakik itthon, csak hazajár...és ez vezetett a mai bajomhoz. Tegnap jöttek haza barátjával, kaptam tőlük is egy tortát, minden rendben volt estig. Vagyis hát leginkább addig, míg apám ma a munkából haza nem jött, ugyanis: tegnap tesómék dinnyéztek, amivel nincs semmi baj, csakhogy anyám húsvágó késével vágták a dinnyét és egész estére kint hagyták, el se mosták, azt ugyanis nekem kellett ma reggel, hogy ne legyen ebből veszekedés. Elkezdte kimosni a cuccaikat tesóm, persze nekem kellett kipakolnom a ruháikat, elvárta tőlem, még akkor se szóltam egy szót se. Inkább nyeltem, csakhogy ne legyen megint veszekedés, mert akkor minden rajtam csattan, a vége meg az, hogy anya meg apa veszekednek egymással. Na mindegy, ez nem ide tartozik közvetlenül. Tehát jött haza apám, és mi az első megszólalása??? Mért nem tudtam én elmosogatni a többiek után, pedig épp, h. csak elkezdtem enni. Szinte kikövetelte, h. más után takarítsak!!Jó, ha megkér vki normálisan és nem elvárja, akkor megteszem, nem arról van szó. Hanem arról, hogy elvárják, hogy utánuk elpakolásszak minden szart. Állandóan a dolgait az asztalomon hagyja, az nem baj, de ha én egy hajgumit merek véletlen az ő asztalán hagyni, akkor már ordít velem, h. mégis hogy képzelem én azt magamról, h. nem pakolom el a cuccaim az ő asztaláról. Persze utána meg jópofizik, és egy kurva szavam se lehet, mert akkor megint patáliázik, hogy mit képzelek én magamról...Mikor végeztem a mosogatással, apám megszólal, h.: "na ugye, csak 5 perc volt, nem telt semmibe", persze mikor visszaszóltam, hogy ennyi erővel tesómék is elmosogathatták volna maguk után, és akkor ennyibe sem telt volna, én voltam megint a szar alak...Mióta tesóm diplomás, azóta apámnál ő a szent, a sérthetetlen, én meg szinte mint a megtűrt ember, akitől elvárják, h. mindent megcsináljon és még csak annyit se kap, h. köszönöm. Egyedül anyám az, aki tudja, mit érezhetek, ő is hasonlóan nőtt fel, szal csak rá számíthatok, aki ténylegesen mellettem van...Na mindegy...Szal eléggé ki vagyok készülve, már sírtam is egy sort, mert elvileg a nővérem, nem így kéne bánnia velem...Meg már az is cseszett, hogy fekszik az ágyon az ajtótól 3 lépésre, én meg a másik szobába /szal messzebb az ajtótól/, és szólt nagyapám, mert hozott megint gyümit, és mi volt az első, amit hallok?? Tesóm sipákolt nekem, h. én menjek elvenni a gyümit, pedig ő sokkal közelebb volt. Az meg már csak hab a tortán, hogy folyamatosan szó nélkül elveszi a cuccaimat. Pl, ami a legjobban felidegesített, hogy az egyik mangám, amit vettem, az ő könyvei közt találtam meg, és a poén az egészben az, hogy folyton lenéz, mert én szeretem az animéket és mangákat...Pedig ha megkérne vmire, vagy elkérne tőlem vmit, lehet odaadnám, de így nem csoda, hogy kezdem megutálni...Igaz, a mangáimat semmi pénzért nem adnám a kezébe...Jah, meg kutakodik a cuccaim közt...Szal kicsit kikészültem a mai nap, de hál'istennek most nincsenek itthon, szal csak anyámmal vagyok estig, amikor valszeg megint elkezd jópofizni, és holnap megint az lesz, mint ma...Azon már végképp nem is idegelem magam, h. ott a gépe, a laptop-ja, de neki az én gépem kell, mert lusta bekapcsolni a sajátját......

Egyre kecsegtetőbb az öngyilkosság, de tudom, hogy túlságosan félek itt hagyni anyámat és a barátaimat...de legalább megszabadulnék tesómtól meg apámtól... Egyedül anyámon és a barátaimon kívül az éltet, hogy már csak 3 évet kell itthon lehúzzak, aztán megyek koleszba fősuli miatt...

De persze soha nem mondják, h. légyszi v. kössz...max anyám...

Hmm...szakítottunk barátommal, lassan 1 hónapja. Most vagyok ott, hogy közömbös vagyok iránta...Tesóm itthon van, volt itt Vikike, persze semmit nem tudtam aludni tőle.

Bnőmék kibékültek végre, már azon se kell idegeskedjek..helyette van más...

Most komolyan. Tudom magamról, h. naív vagyok, h. hamar megbízok az emberekben és ha vmeik barátomnak van bármi baja, akk meghallgatom és ha tudok, segítek neki...De mért vannak olyan emberek, akik csak attól, h. megkérdem, mi baja, felhúzza magát és azzal jön, h. rohadtul nem is érdekel engem a gondja, pedig ismer, tudja, h. mindig mellette voltam, mikor vérig is sértődhettem volna 1-2 tettén...De én vagyok olyan hülye, h. nem hagyom szarban a barátaimat...Hogy lehet ekkora paraszt?? És a legrosszabb az egészben, h. tudom, h. ha vmivel megkeres, h. beszélgessünk, akk nem fogok neki hátat fordítani azzal, h. máskor hogyan viselkedett...

Komolyan, annyira hülye vagyok:( Mert ezzel csak magamnak ártok, h. nem hagyom a fenébe, így csak én megyek idegileg tönkre...És sajnos ez ellen nem tudok tenni:( Annyira rossz, és persze nekem van a legkevesebb jogom felháborodni...

Aawww, inkább hagyom az egészet holnapra, mert csak nekem lesz rosszabb:(

Jajj, a con-ról nem is írtam:(Sebaj, nagyon jó volt, 1-2 dolgot leszámítva...Voltak punkok is...pöppet meglepett, de poén volt:D És az is biztos, hogy a sushi-t se fogom megszeretni:P

A kirándulás...nagyon kész volt XD  Megfáztunk páran, én egész hétre le is betegedtem:P Kicsit áztunk, kicsit lelkiztünk, kicsi "veszekedés" is volt, de ittunk....jó sokat:D Alig maradt pár józannak alig mondható ember, amúgy mindenki kottarészegre itta magát:D Ma az egyik kirándulásbeli balhé a suliban is hangzott...majd mesélnek hétfőn, mi volt...

...Viszont azt hiszem, nehezebben tudom Őt elfelejteni, mint ahogy először gondoltam...Hiányérzetem van...Igaz, jópár srác bepróbálkozott már azóta, nem csak kapcsolat miatt, de egyszerűen egyik se kell:(...Pedig némelyik igazán jól néz ki:P...De megfogadtam, h. most jóideig nem kell pasi:)...Addig is könnyebb lesz....remélem:S....Mit akartam még??...

Ja igen, tegnap beszéltem Vele, és még ő sem tud túllépni a szakításunkon, és ez vhogy jó érzéssel tölt el:)...És jó lenne már találkozni azzal a hülye punk haverjával:D

Ohh, majdnem el is felejtettem:) :

http://www.youtube.com/watch?v=UPnTgzSkpds&playnext_from=TL&videos=ECm2jRzXRFw

 Mostanában nagyon beleszerettem ebbe a számba, nagyon imádom <3 ~^^~

Miért van az, hogyha az ember megtalálja a boldogságot, mindig tönkreteszi valami?

Miért van az, hogy mindig az szenved, aki nem érdemli meg?

Miért vagyok ennyire szerencsétlen? Mit tettem, hogy ezt érdemlem?

...Annyira fáj, de már egyszerűen nem tudok sírni...

Valahogy az elejétől tudtam, hogy ez lesz a vége, és tudtam azt is, hogy fájni fog, arra gondoltam, meg fogom siratni...Napok óta minden este könnyes szemmel hajtom párnára a fejem...de mikor itt a pillanat, egy könnycsepp se gördül le arcomon...Remélem, nemsoká túl leszek ezen, s tényleg tudok Rá barátként nézni,...mert elveszteni nem akarom...legalább ennyi maradjon meg nekem:)

Nos, a mai nap tényleg szomorúra sikeredett...Ma szakítottunk a barátommal, mert nemvolt igazán szerelmes /és én se voltam/, így megegyeztünk. Szeretjük egymást, de nem akart áltatni. Azért örülök ennek...

Igazából nem akartam megszeretni...utálni akartam...nagyon utálni, de úgy néz ki, nem sikerült....Azért örülök ennek a 2 hónapnak, és biztos barátok maradunk...És azért az egómnak is jót tesz, h. másodjára szakítunk, ő szakított végül is, és mind a 2x sírt a szakításunk miatt:)...Az már bizt, h. engem nem fog elfelejteni:P

.....Sok ember nem szereti, ha egy boldog ..."korszaka" véget ér. Én viszont azon emberek közé tartozom, akik örülnek, hogy egyáltalán megtörtént, s vissza tudnak emlékezni a szép emlékekre szeretettel szívükben....

Hmmm...talán nem lesz annyira vészes:)

A mai nap már jobb volt, tesómék megint elmentek itthonról:D Hipp-hipp hurrá:) Nemrég értünk haza apámmal a horgászversenyről:P...Igaz 1 halat fogott, de azért jó volt az egész:)

És úgy néz ki, jövhétvégén megyek con-ra, azutáni hétvégén meg kirándulááás:D JuppppiiiixD

Csak a barátom hiányzik:(

Geezz...ma bioszra bejött védőnő, mi másról beszélt volna, mint a fogamzásgátlásról...bár az osztály rosszabbik fele nem volt, de...áhhh....hülyékkel vagyok körülvéve....

Egyik osztálytársam tavaly óta meg akar dönteni, de nem fogja fel, h. nem akarom:( Hogy lehetek ilyen f*okkal körülvéve??? Tényleg kezd idegesíteni...mert ha pl most nem lenne barátom...bár akk se bizt...na mind1, nem idegesítem ezzel magam...

Vasárnap meg kísérem apám horgászversenyre...

Nem elég, h. a héten csak 2x találkoztam barátommal, de még holnap se enged el:(...Azért remélem a con-ra elenged:) Ha arra se, én tényleg összeveszek vele, és akk okkal üvöltözhet velem...